Ruská Nová Ves község Szlovákiában, a Prešovi kerületben. Prešovtól, Szlovákia harmadik legnagyobb városától 1 kilométerre keletre található.
„A Šarišská stoliciban letelepedett vlachok legrégebbi egyértelmű bizonyítéka 1402-ből származik. Ekkor a kokošovcei földbirtokosok tiltakoztak a Šoš család ellen, akik állítólag vlachokat telepítettek a Kokošovcei járásba, miközben egy – kétségtelenül Ruská Nová Vesből származó – vlach juhnyáj legeltette a Kokošovcei járásban a gabonatermést.” – írja a szerző. (Uličný,R: Šariš település története.470.o.) A falu területi birtoka a 13. század végétől a nemesi Šóš családé volt, de akkor még nem volt rajta település. A községet a Soľ (a mai Solivar) falu egyik ágaként alapították. A falu lakóiról az első emlékek 1402-ből és 1419-ből származnak. Megtudjuk, hogy néhányan közülük valahaiak voltak. Az eredeti elnevezés Nová Ves találóan fejezte ki, hogy fiatalabb volt, mint a szomszédos falvak.
Zsigmond király 1419-ben utasította a Šariš-szék képviselőit, hogy vizsgálják ki a faluban élő jobbágyok néhány kihágását, ami azt mutatja, hogy a helyi település már 1419 előtt is létezett. A 14-15. századi dokumentumokban három magyar név alatt is szerepel. A Wyfal név párhuzamos volt a szlovák Nová Ves névvel. Alsowyfalu, Felsowyfalu a település alsó és felső részére utal a 15. században és a 16. század elején. A Soos Wyfalu falu neve Šóšovská Nová Ves jelentéssel, azaz a birtokos vezetéknevével megbízhatóan megkülönbözteti az eredetileg azonos Pečovská Nová Ves, Chminianská Nová Ves, Drienovská Nová Ves nevektől a 16. század közepétől. Az eredeti Nová Ves név, amelyet a földbirtokosok magyarra fordítottak, azt fejezte ki, hogy a helyi település vagy falu fiatalabb volt, mint a tőle nyugatra, a mai Solivar területén fekvő szomszédos falvak. Nová Ves nem szerepel a Šoš család 13. és 14. századi falvai között, amelyekről több híradás is van. Ebből arra lehet következtetni, hogy csak a 14. és 15. század fordulóján alapították. Valószínűleg mind a szolivári lakosok, mind a bevándorlók, köztük több valahai család építették. 1427-ben Nová Ves paraszti háztartásait, a richtarok kivételével, a 16. portától adóztatták (a portát mint adóegységet az egész paraszti gazdaság jelentette, amelyet a 14. és 15. században egy, a 16. században azonban egy-négy paraszti háztartás művelt), így Nová Ves közepes nagyságú falu volt. A 19. században a Dessewffy családnak volt birtoka a faluban. Ruská Nová Ves a turisták kedvelt célpontja, mivel több turisztikai célpont is található itt. Ott van aZbojnínický hrad, egy vár romja, amelyből kilátás nyílik magára a falura és Prešov városára. Eredetileg ezt a várat Soľnohradnak hívták. Valamikor régen két vár állt ezen a néven, egymástól hat kilométerre. Az első vár a Solivártól délre fekvő dombon állt, ma már nincs látható nyoma. A második a falu fölötti Slanské dombságban, a Zámek dombon (661 m tengerszint feletti magasságban) áll, amelyből ma már csak egy szerény rom maradt. A túraútvonalat követve a kiránduló eléri a Chata Sova (Bagolyvár) nevű házikót, félúton a Chata Fricka (Frick-vár) nevű másik faházikóhoz. A faluban található a Wellness Club Placidus is, amely római stílusú wellness-szolgáltatásokkal, étteremmel, modern és kényelmes szobákban való szállással, valamint csodálatos kilátással Prešov városára, környékére és a Tátrára. Forrás: ruskanovaves.sk
