Ruská Nová Ves

Ruská Nová Ves község Szlovákiában, a Prešovi kerületben. Prešovtól, Szlovákia harmadik legnagyobb városától 1 kilométerre keletre található.

„A Šarišská stoliciban letelepedett vlachok legrégebbi egyértelmű bizonyítéka 1402-ből származik. Ekkor a kokošovcei földbirtokosok tiltakoztak a Šoš család ellen, akik állítólag vlachokat telepítettek a Kokošovcei járásba, miközben egy - kétségtelenül Ruská Nová Vesből származó - vlach juhnyáj legeltette a Kokošovcei járásban a gabonatermést.“ - írja a szerző.“ (Uličný,R:Šariš település története.470.o.)

A 13. század végétől a község területi birtoka a nemesi Šóš családé volt, de település még nem volt ott. A községet a Soľ (a mai Solivar) falu egyik ágaként alapították. A falu lakóiról az első feljegyzések 1402-ből és 1419-ből származnak. Megtudjuk, hogy néhányan közülük valahaiak voltak.

Az eredeti Nová Ves név találóan fejezte ki, hogy fiatalabb volt, mint a szomszédos falvak. Zsigmond király 1419-ben utasította a Šariš-szék képviselőit, hogy vizsgálják ki a faluban a jobbágyok néhány kihágását, amiből kiderült, hogy a helyi település már 1419 előtt is létezett. A 14-15. századi dokumentumokban három magyar név alatt is szerepel.
A Wyfal név párhuzamos volt a szlovák Nová Ves névvel. Alsowyfalu, Felsowyfalu a település alsó és felső részére utal a 15. században és a 16. század elején. A Soos Wyfalu falu neve Šóšovská Nová Ves jelentéssel, azaz a birtokos vezetéknevével megbízhatóan megkülönbözteti az eredetileg azonos Pečovská Nová Ves, Chminianská Nová Ves, Drienovská Nová Ves nevektől a 16. század közepétől. Az eredeti Nová Ves név, amelyet a földbirtokosok magyarra fordítottak, azt fejezte ki, hogy a helyi település vagy falu fiatalabb volt, mint a tőle nyugatra, a mai Solivar területén fekvő szomszédos falvak. Nová Ves nem szerepel a Šoš család 13. és 14. századi falvai között, amelyekről több híradás is van. Ebből arra lehet következtetni, hogy csak a 14. és 15. század fordulóján alapították. Valószínűleg mind a szolivári lakosok, mind a bevándorlók, köztük több valahai család építették. 1427-ben Nová Ves paraszti háztartásait, a richtarok kivételével, a 16. portától adóztatták (a porta mint adóegység az egész paraszti gazdaságot jelentette, amelyet a 14. és 15. században egy, a 16. században azonban egy-négy paraszti háztartás művelt), így Nová Ves közepes nagyságú falu volt. A 19. században a Dessewffy családnak volt birtoka a faluban.

Ruská Nová Ves a turisták kedvelt célpontja, mivel számos turisztikai látványosságot kínál. Számos turisztikai látványosság és számos turisztikai célpont található. A rabló kastélya, a vár romjai, amely a falu és Prešov városára néz. Eredetileg ezt a várat Soľnohradnak hívták. Valamikor régen két vár állt ezen a néven, egymástól hat kilométerre. Az első vár a Solivártól délre fekvő dombon állt, ma már nincsenek látható nyomai. A második a falu fölötti Slanské dombon, a Zámek dombon (661 m tengerszint feletti magasságban) áll, amelyből ma már csak egy szerény rom maradt.

A túraútvonal után a túrázó eléri Chata Sova-t, félúton Chata Fricka, egy másik faházikó felé.

A faluban is van Wellness Club Placidus római stílusú wellness-szolgáltatásokkal, étteremmel, modern és kényelmes szobákban való elhelyezéssel, valamint gyönyörű kilátással Prešov városára, környékére és a Tátrára.

Forrás: ruskanovaves.sk