Keresztelő Szent János katedrális temploma a jelentős egyházi műemlékek közé tartozik Prešov és egyben a görögkatolikus érsekség székhelye is. A templom a város történelmi központjában található, és mai kinézete több, több évszázadon át végzett építészeti átalakítás eredménye.
A hely története egészen a 14. századig nyúlik vissza, amikor az akkori Prešov déli peremén városi kórházat építettek. Még ugyanabban a században egy kisebb kápolnát építettek hozzá. Pontosan ennek a helyén kezdték el 1429-ben építeni az új, Szűz Máriának szentelt kórházi templomot.
A kórházi templomtól a székesegyházig
A templom kezdettől fogva szoros kapcsolatban állt a közvetlen közelében található kórházzal, gyógyintézettel és szegényházzal. A reformáció idején a prešovi szlovák lakosság evangélikus templomává vált.
Jelentős változás történt 1673-ban, amikor I. Leopold uralkodó rendelete alapján a templomot átadták a minorita rendnek. A minoriták ugyanebben az évben érkeztek Prešovba, és a templommal együtt a helyi kórházat is megkapták.
A 17. században a templom a minorita kolostorhoz tartozott. A következő században kiterjedt barokk átalakításokon esett át, amelyek jelentősen befolyásolták mai megjelenését.
Barokk díszítés
A templom mai megjelenése elsősorban a 18. századi barokk átépítéshez köthető. A belső tér legjellegzetesebb elemei közé tartoznak az 1757-ben készült freskók.
A templom hajójának mennyezetén a mai napig megmaradt négy nagy freskó, amelyek az élet jeleneteit ábrázolják Szent János Keresztelő, akinek a templomot ma szentelték. A belső tér díszítése így nemcsak az épület történelmi fejlődésére, hanem lelki küldetésére is utal.
A görög katolikus egyház temploma
1818-tól a templom a görögkatolikus püspökséghez tartozott. Történetét azonban a 20. században jelentősen befolyásolták a politikai és vallási események.
Az 1950-es években, a görögkatolikus egyház Csehszlovákiában történt felszámolását követően a templomot az ortodox egyház rendelkezésére adták. 1968-ban, amikor a görög katolikus egyház tevékenységét Csehszlovákiában újra engedélyezték, a templom visszakerült a görög katolikus egyházhoz.
Ma a templom a görögkatolikusok jelentős lelki központja, egyben Prešov egyik fontos történelmi és kulturális nevezetessége.
A boldog Péter Pál Gojdič szarkofágja
A templom belső terének egyik legjelentősebb helye az északi kápolna, ahol az oltár előtt áll a szarkofág, amelyben a bla maradványai nyugszanaka dicsőített Péter Pál Gojdič püspök.
Maradványait 2001-ben, boldoggá avatását követően helyezték el a szarkofágban. Gojdič püspök a szlovákiai görögkatolikus egyház egyik legjelentősebb személyisége, és a katedrálisban található sírja a hívők imádkozásának és tiszteletének helyszíne.
A torinói lepel másolata
A székesegyház másik nevezetessége a torinói lepel másolata, amely a székesegyház északi falán, üveg mögött látható. A prešovi székesegyház 2003-ban kapta ajándékba a torinói érsekségtől.
Ez egy fakszimile, vagyis a torinói lepel eredeti példányának rendkívül pontos másolata. A rendelkezésre álló adatok szerint ebből a változatból mindössze négy példány készült, ami nemcsak vallási, hanem történelmi szempontból is rendkívül érdekes tárgyává teszi.
A történelem és a lelki élet színhelye
A Szent János Keresztelő-székesegyház ma az a hely, ahol Prešov több mint hat évszázados történelme összefonódik. Története magában foglalja a középkori kórház korszakát, a reformációt, a minoriták tevékenységét, a barokk átépítést, a görögkatolikus püspökség létrejöttét, valamint a 20. század bonyolult időszakát is.
A Prešovba látogatók számára nem csupán az építészet és a díszítés miatt jelent érdekes látnivalót, hanem a templommal kapcsolatos személyiségek és tárgyak miatt is. A boldog Péter Pál Gojdič szarkofágja és a torinói lepel értékes másolata a templom legjelentősebb látnivalói közé tartoznak.
A székesegyház egyúttal hozzájárul Prešov belvárosának történelmi jellegéhez, és a városban tett séták során lehetőséget nyújt a régió szellemi és történelmi rétegeibe való betekintésre.
Forrás: OOCR RŠ
A fotók forrása: OOCR RŠ
Térkép
Galéria
Információ
A Szent János Keresztelő-székesegyház Prešov történelmi központjában található, és a város jelentős egyházi műemlékei közé tartozik. Története a 14. századig nyúlik vissza, jelenlegi formáját pedig elsősorban a 18. századi barokk átépítésnek köszönheti.
A belső térben négy, 1757-ből származó, Szent János Keresztelő életét ábrázoló freskó maradt fenn. Az északi kápolnában található az áldott Péter Pál Gojdič püspök földi maradványait őrző szarkofág.
Érdekességként említhető még a torinói lepel fakszimile-je, amelyet a katedrális 2003-ban kapott a torinói érsekségtől. Ez a négy elkészült másolat egyike.
A templom a görögkatolikus egyházhoz tartozik. Az 1950-es években történt felszámolása után az ortodox egyház használta, majd 1968-ban, az egyház újjáalakulását követően visszajuttatták a görögkatolikusoknak.
