Tótraszlavica kastély / felsó /
A középkorban Tótraszlavica község közepes méretű településekhez tartozott, és különféle nemesi családok birtoka volt. Mind a szlovák, mind a magyar Tótraszlavica lakosság nagy része a mezőgazdaságból élt, amelynek csak mintegy harmada gazdálkodott önerőből. A többiek a nagy birtokokon (latifundum) dolgoztak szolgákként (komenciás). Arról nincs részletesebb adat, hogy hány tulajdonos cserélődöt a nagy birtokokon. Az ingatlanokat három részre osztották. Az első részt 1900 körül adták el a polgároknak, ehhez a nagy birtokhoz tartozik a felső kastély, az úgynevezett Köznemes kúria (Zemanska kuria) amelybe jelenleg a Szent József kolostor van, ez valószínűleg a 17. század második felében épült, és a 18. században átépítették.
Eleinte a Bertoti családé volt, később Dr. Haber nemesé. A kastély mellé épületeket és istállókat építtetett lovaglás számára. Ez volt a hobbija, és aktívan részt vett a lóversenyeken. A tulajdonos nem nagyon értett a közgazdasághoz, ezért nem is nagyon törődött az ingatlannal.
Az 1. világháború kitörése előtt 1914-ben Bécsbe mentek, és többé nem tértek vissza. Ingatlanuk erősen eladósodott, így 1920-ban eladták a faluban élő polgároknak.
A visszaszolgáltatás részeként 1989 után a kolostor és a kápolna az „Isteni Megváltó Nővérek Kongregációja” női rend tulajdonába került, és saját költségén felújították a kastélyt. Ma a kolostor és környéke a falu legszebb területei közé tartozik. Területén egy gyönyörű ,,Úri park,, található, ahol egy kápolna is épült.
A Tótraszlavica kastély a Sáros várút része.