,,Mariássy kastély Pécsújfalu

,,Mariássy kastély Pécsújfalu

Pécsújfalu első említése 1319-ből származik (Wyfalu). Ez a történelmi jelentőségű falu már a középkorban nemesi székhely volt, de csak az újkor elején vált kastély központjává, ami szükségessé tette egy földesúr szíkhellyet építeni. 1322-ig királyi birtok volt, ezután Micsko nemes birtokolta, aki magasan a Csörgő hegységben építette fel rezidenciáját. Házasságok révén más családok is érkeztek Pécsújfalu-ba , akik a faluban kastélyokban és kúriákban laktak, legyen szó Péchy, Mariássy vagy Bornemisza családokról. Nekik köszönhetően Pécsújfalu rendkívül gazdag műemlékekben és történelmi tárgyakban. A barokk templomon, egy klasszicista zsinagógán és egy kápolnán kívül több mint 10 kastély és kúria maradt meg itt, amelyekkel csak a Szlovákiai Liptószentjánosi vagy Berzevice falvak vetekedhetnek. A műemlékek ilyen koncentrációja vidéki viszonylatban egyedülálló.

Egy mellékutca gyönyörű zöldjében áll egy földszintes barokk kastély a 18. század második feléből (utolsó tulajdonosa Mariássy János volt) a Mariássy kastély.

Úgy gondolják, hogy a kastély nem sokkal a közeli Szent András templom építése után épült (1757-ben fejeződött be). A szóban forgó kastélyon ​​néhány mester is dolgozott (hasonlóak, különösen a stukkó díszítés jelei). Ismeretes, hogy a 1869-ben  Péchy Tamás tulajdona volt. A Péchy család birtokolta a kastélyt a két világháború közötti időszakig, majd a Bornemisza család megvásárolta. Bornemisza Lajos után azonban a kastélyt lánya, Bornemisza-Mariassy Ilona örökölte, és rajta keresztül a Mariassy család birtokába került, akiről ma is nevezik a kastélyt. A 19. század második felében csak a fűtési rendszer cseréjével kapcsolatos átalakítások, a szaniterek átalakítása, a főbejárat előtti lépcsőház és az ablaktáblák cseréje történt. A legismertebb építési beavatkozások a 20. században valósultak meg, az új bejárat a délnyugati homlokzaton és az előtte a park felőli  kiépített terasz. Az oldalhomlokzatokon néhány ablakbetétet szecessziós tagolású berakásra cseréltek. A második világháború után a tetőcserét, a délkeleti oldalon új kéménytesteket alakítottak ki, a lépcsőházat és az előcsarnok felőli tetőtérbe vezető lépcsőházat lezárták.

A földszinti kastély téglalap alaprajzú és teljesen alápincézett. Az alagsor egyes helyiségei összekötő akasztókkal ellátott hordóboltozatokkal boltíveltek. A délnyugati rész tere dimenziós, nyitott, ahol a boltozatok négy masszív pilléren nyugszanak, köztük boltozatos övek. A padló ebben a térben kerámia, míg az előző helyiségekben csak tömörített földből készült. Az egyes helyiségek boltozatos átjárók nélküli födémekkel boltozottak, csak a teret keleten borítják egyenetlenül széles boltíves mezők és kivágásos hordóboltozatok. A földszinti szobák boltozatait stukkó díszíti. Gazdag barokk díszítésű stukkótükrök elsősorban az eredeti reprezentációs teremben, de a bejárati csarnokban is megtalálhatók. A bejáratok túlnyomó többsége megőrizte a faburkolatot (barokk), és több elsődleges kitöltés is megmaradt – barokk kazettás ajtók eredeti vasalatokkal. A tetőtér az árvíz után részben lakóépületnek épült, a helyiségeket boltozat fedi. A tetőtérbelső oromzatán lenyomatok dokumentálják a régebbi manzárdtető formáját. Ennek a kastélynak a legdíszítettebb homlokzata van a falu összes nemesi rezidenciája közül. A külsejét egy profilozott koronaléc és egy egyszerű kiálló lábazat tagolja. A függőleges homlokzatokat sima tengelyű pilaszterek tagolják, alsó részen lábas, a párkány alatt pedig tőkék, gazdag stukkó díszítéssel (stilizált növényi dekorációval). A főhomlokzat keleti fekvésű, középen a bejárattal, kőboltozatos portál alkotja, keskeny domborulattal és főívvel keretezve. A bejárathoz egyenes egykarú, kőlépcsős lépcső vezet, tégla korlát teljes mellvéddel. Az ablaknyílásokon kőből készült áthidaló díszlécekkel és ívvel a közvetlen túlmunkában, profilozott ablakpárkányon és kívülről szerelt kovácsolt, hajtogatott rácsos átlós rudak. A tömések fa, dupla, négyszárnyú, beltérre nyíló hatüveges ablakokból állnak. Az ablakpárkányokat chabraka motívumú stukkó díszítés díszíti.

Bár ez a kastély nem tartozik a legrégebbi épületek közé, mindenképpen a leghitelesebben megőrzött épület a faluban, nemcsak épületét tekintve (majdnem úgy néz ki, mint az építés idején), hanem számos építészeti és mindenekelőtt kézműves részleteket  nézve. Területét részben történelmi kőkerítésfal veszi körül. A 19. század második felében egy 1,5 hektáros parkot is kialakítottak a kastély közelében. A 20. század 70-es éveiben módosult a történelmi növényzettel rendelkező természeti-táji Mariássy park ként.

Két másik épület is volt a faluban, amelyek később eltűntek. A 17. század első harmadából származó késő reneszánsz kastély (utolsó tulajdonos Péchy Antal) a Szent János kápolna melletti kertben épült. A 17. század első harmadából származó késő reneszánsz kastély (utolsó tulajdonosa Péchy Ferenc felesége volt) a jelenlegi Önkormányzati hivatal épülete mellett állt. Mindkét kastélyt 1919-ben megrongálta a tüzérség, és fokozatosan eltűntek.

A Mariássy kastély a Sárosi várút része.

Informácie

Pecsújfalú Községi Hivatal
Fő utca 33
082 56 Pecsújfalú

Tel.: 051/4583 121
E-mail: obec@pecovska.sk

A falu nyugati részén, a Templom  (Kostolná ulica) utca 42. szám alatt található.

Zdieľať:

Mapa

Podujatia v regióne

Rodina

kedd, február 25, 2025

Sabinov, Slovensko

Rodina, Šport, Dobrodružstvo

vasárnap, február 23, 2025

Zimný štadión Sabinov, Levočská, Sabinov, Slovensko

Rodina, Tanec, Tradície

szombat, február 22, 2025

Sabinov, Slovensko

Galéria

hétfő, január 20, 2025 - péntek, február 21, 2025

Sabinov, Slovensko