A görögkatolikus püspöki palota Prešovban a Hlavná utca egyik jelentős történelmi épülete. Közvetlen közelében található Szent János Keresztelő-székesegyház és a mai napig a Prešovi görögkatolikus érsekség székhelye. Története szorosan összefonódik a független Prešovi görögkatolikus püspökség megalakulásával, valamint a szlovákiai görögkatolikus egyház fejlődésével.
A kolostortól a püspöki rezidenciáig
Az épület története egy egykori minorita kolostorhoz nyúlik vissza. Ez egy régebbi városi kórház és szegényház átépítésével jött létre, amelyet a minoriták 1673-ban szereztek meg. Prešovban folytatott tevékenységüket II. József császár 1787-es rendelete vetett véget, amely a kolostort felszámolta.
A kolostor megszűnése után az épület új rendeltetést kapott. 1791-ben a görögkatolikus vikariátus székhelyét Kassa városából Prešovba helyezték át, és éppen a volt minorita kolostor helyiségeibe rendezték be. Ezzel kezdetét vette a Prešov-i görögkatolikus egyház történelmében betöltött fontos szerepe.
A prešovi püspökség létrejötte
Az épület jelentősége még inkább megnőtt a prešovi görögkatolikus püspökség 1818-as létrehozása után. VII. Pius pápa egy bullával kanonikusan létrehozta azt Relata semper, amelyet 1818. szeptember 22-én ünnepélyesen kihirdettek. A bullában foglaltak szerint a püspöki székhelynek a görög katolikus vikariátus eredeti székhelyén kellett lennie.
Prešov első püspöke Gregor Tarkovič lett. Miután 1821-ben megérkezett Prešovba, nagy szerepet játszott az alapvető püspöki intézmények fejlesztésében: létrehozta a püspöki hivatalat, a könyvtárat és az archívumot. Éppen az ő munkássága játszott fontos szerepet az új püspökség szervezeti és kulturális hátterének kiépítésében.
A palota 19. századi kinézete
Az épület mai megjelenése elsősorban az 1848-as kiterjedt építési átalakításokhoz köthető, amelyeket Jozef Gaganec, Prešov második püspöke kezdeményezett. Az átépítés során egy kétszintes palotaépület jött létre, klasszicista stílusban átalakított homlokzattal.
Az épület egyik jellegzetes eleme a központi kupola, amely meghatározza jellegzetes sziluettjét. A főbejárat felett egy háromszög alakú timpanon található, amelyen egy 1848-ra utaló történelmi felirat és a görög katolikus püspökség címerének domborműve látható. A homlokzat így ötvözi a 19. századi reprezentatív építészetet az épület egyházi funkciójára utaló egyértelmű jelzéssel.
A görög katolikus egyház székhelye
A püspöki palota a későbbi időszakokban is szoros kapcsolatban maradt a prešovi görögkatolikus egyház vezetésével. Ma címe: Prešov, Hlavná 1, és itt található a Prešovi Görögkatolikus Érsekség székhelye. 2008 óta Prešov egyben a szlovákiai Prešovi görögkatolikus sui iuris metropolita egyház székhelye is. XVI. Benedek pápa akkor a Prešovi eparchiát archieparchiává emelte, és Prešov a metropolita székhelyévé vált.
A palota ma történelmi és városrendezési összeköttetést képez a Főutca és a Szent János Keresztelő-székesegyház területe között. A Prešovba látogatók számára elsősorban a történelmi központ részeként, valamint a városban a görögkatolikus egyházi közigazgatás több mint két évszázados fejlődését bemutató helyszínként érdekes.
A Főutcán sétálva érdemes különösen odafigyelni annak a klasszicista homlokzatnak, a központi kupolának, a történelmi timpanonjának és a püspöki címernek. A közeli dómmal együtt Prešov egyháztörténetéhez kapcsolódó egyik legjellegzetesebb történelmi látképét alkotja.
Forrás: OOCR RŠ
A fotók forrása: OOCR RŠ
Térkép
Információ
Görög katolikus püspöki palota a Prešov városában, a Hlavná utca 1. szám alatt található, közvetlenül a Szent János Keresztelő-székesegyház mellett. A történelmi belvárosban tett séta során főként kívülről lehet megcsodálni, mivel az épületben manapság A prešovi görögkatolikus érsekség.
Az épület legjellegzetesebb eleme nagy központi kupola. A főbejárat felett egy történelmi timpanon található, amelyen a görögkatolikus püspökség címerének domborműve és az 1848-as palotaátépítésre emlékeztető felirat látható.
A palota érdekes látnivaló azoknak a látogatóknak, akik felfedezik Prešov főutcája és egyházi műemlékei. A látogatást természetesen összekapcsolhatjuk a közeli katedrális és a belváros egyéb történelmi épületeinek megtekintésével.
Mivel ez az érsekség aktív székhelye, A belső terek rendszeres idegenvezetéses bejárása nem tartozik a látogatás szokásos programjához. A belépés jelenlegi feltételeiről, illetve az esetleges rendezvényekről célszerű közvetlenül a görögkatolikus érsekségnél érdeklődni.
