szerz\u0151: Roland Schimmelpfennig
\n\u201eIsmered azt az \u00e9rz\u00e9st, amikor bekapcsolod a r\u00e1di\u00f3t, \u00e9s \u00e9pp az a dal sz\u00f3l, amit\u0151l elmosolyodsz.\u201c
\n8:51 van a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1son. Egy csoport teljesen \u00e1tlagos ember egy \u00e1tlagos szeptemberi reggelen munk\u00e1ba indul. Vagy valahova utazik. Csal\u00e1dok, di\u00e1kok, munk\u00e1sok, ing\u00e1z\u00f3k, turist\u00e1k. Ezen a reggelen az \u00e9let egyszerre t\u00f6k\u00e9letes \u00e9s szomor\u00fa. Mindenkinek a saj\u00e1t dala cseng a fej\u00e9ben. Mintha egyszerre sz\u00e1z dal sz\u00f3lna. A kocsiban szinte minden hely foglalt. P\u00e1r perc m\u00falva \u2013 8:55 van \u2013 Sally, a pinc\u00e9rn\u0151 kez\u00e9b\u0151l kiesik a k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sze, \u00e9s a vil\u00e1g darabokra hullik. Mi minden f\u00e9r bele abba az egy m\u00e1sodpercbe, miel\u0151tt minden \u00f6r\u00f6kre megv\u00e1ltozik?
\nA \u201e100 dal\u201d egy sz\u00ednh\u00e1zi partit\u00fara a fordul\u00f3pontot k\u00f6zvetlen\u00fcl megel\u0151z\u0151 pillanatr\u00f3l. A vil\u00e1g t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l, amely m\u00e9g mindig mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek t\u0171nik. A hangok csoportja egy reggel t\u00f6red\u00e9keit rekonstru\u00e1lja \u2013 a r\u00e1di\u00f3b\u00f3l hallott dalokat, v\u00e9letlenszer\u0171 gondolatokat, apr\u00f3 gesztusokat, a gyan\u00fatlan utasok v\u00e1gyait \u00e9s \u00e1lmait \u2013, \u00e9s ezekb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtja a val\u00f3s\u00e1g t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t, amely hamarosan sz\u00e9tesik.
\nDe hogyan lehet le\u00edrni a le\u00edrhatatlant? T\u00f6rt\u00e9netek t\u00f6red\u00e9kei,<\/p>\n