Eperjes legjelentősebb történelmi nevezetességei közé tartozik. Ez a legrégebbi épület és az egyetlen megmaradt gótikus szakrális épület a városban. A székesegyház gótikus háromhajós, úgynevezett templom előszoba, amelly elsősorban német területeken terjedt el. A múltban az egyik legtökéletesebb csarnok templomnak tartották az egykori Magyarország-ban, és az azonos típusú épületek (meretek szerint) közül Szlovákiában, közvetlenül a Lőcsei Szent Jákob templom és a Pozsonyi Szent Márton székesegyház után. Eredete a külvárosi időszakra nyúlik vissza és valószínűleg a 13. századtól a német település temploma állt a helyén. A felépítése 1347-re nyúlik vissza, amikor Erzsébet királynő megengedte az eperjesieknek, hogy erre a célra követ törjenek Sáros területén. A templom hatszor égett le, legutóbb 1887-ben. 1531-ig mint katolikus plébániatemplom szolgált, amikor a városlakók többsége a papokk -al együtt elfogadta Luther tanítását. A következő 140 évben a német nemzetiségű polgárok evangélikus temploma volt. A Habsburg csapatok elfoglalták a várost 1671-ben, és katolikus templommá alakították át. A Tökölyi Imre felkelésétől 1682-től – 1686-ig ismét evangélikus lett. Legutóbb mint német evangélikus egyház II. Rákoci Ferenc felkelése idején 1705 től-1711-ig. Ettől kezdve római katolikus plébániatemplom. A templomban eredetileg gótikus 12 oltár volt. A legtöbbje a tüzben elpusztult, de főleg a vallási harcok a Habsburg-ellenes felkelések idejének következtében. A gótikus tárgyakból a templomban maradt egy rendkívül értékes Keresztrefeszített szobor a 14. század első feléből, Szenvedő Krisztus kis szobra a Lőcsei Pál mester műhelyéből és Gábriel arkangyal 15. századi szobra, amely kint volt 1873-ban a Bécsi világkiállításon. 2008-ban a Szent Miklós plébániatemplomot konkatedrálissá emelték.
A templomtoronyból egyedülálló kilátás nyílik Eperjes történelmi térére, középkori városi házak tetejére és a környező tájra. A Szent Miklós székesegyház tornya. a nyári szezonban naponta elérhető csoportok és egyéni vendégek számára is.
