Karácsonmező-i kastély
1212-ben II. András király adományozta a Komlóskeresztesi keresztes kolostornak, Komlóskeresztestől északkeletre, a Csepcov-patak völgyéig fekvő ingatlant. Ebben szerepelt a kračúni ingatlan is, amely azonban név szerint nem szerepel az okiratban. Már maga a falu neve és elhelyezkedése is jelzi az egykori és korábbi szlovák települést a Topolya-patak völgyében. Okmányokban a 14-16 században rendszeresen előfordulnak magyar néven Karachonmezew Karácsonmező értelmében, a szlovák Kračúnovce megnevezésben ritkán. Mindkét név alapja egy ősi szlovák név, illetve a Kračún (Rövid) becenév, amelyet Északkelet Magyarországonmég a 13. és 14. században használtak. E név ismeretlen viselőjének a faluhoz való legvalószínűbb kapcsolatának az első soltysznak rokonságát tartjuk, mert a kracsúni birtok fejlődése a 13. és 14. században kizárja a tulajdonviszonyt Kracsúny köznemessel.
A klasszicista kastély a 19. század közepéről való, későbbi módosításokkal, kiegészítésekkel, mely régebbi alapokra épült. Az elrendezés megismétli a kúriák alaprajzát, központi folyosóval, amelyhez a többi helyiség kapcsolódik, de az építésben a helyi népi építészethez igazodik. A főtraktus mindkét oldalán erősen kiálló gerincek vannak, inkább négyszögletes saroktornyok, melyeket sarokrusztikáció díszít. Az egyemeletes főépület enyhén kiugró nyitott oromzattal rendelkezett, melynek oromzata faoszlopokon állt. Ezen a részen az ablakokat stilizált ász alakú tekercsekből és kagylókból álló ablak feletti domborművek díszítették. Az épület nyugati oldalára egy erre a célra kialakított porosz ív került, amely megváltoztatta az épület U-alakú alaprajzát.
A Karácsonmező kastély a Sáros várút része.
